Az idén is 3 százalék alatt marad a GDP-arányos költségvetési hiány, a gazdaság gyorsul, a foglalkoztatás pedig a korábban vártnál is gyorsabban bővül - az elmúlt hónapok kedvező gazdasági adatai érezhetően optimistává tették a jegybanki szakértőket is a magyar gazdaság rövid távú pályáját illetően. Az infláció csak az év utolsó negyedében bukik fel a negatív tartományból.
A növekedési kilátásokat felfelé, az inflációs prognózist pedig lefelé módosította a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb inflációs jelentésében.
Ha az elérhető autóipari kapacitások teljes teljesítményen termelnek a következő évek során, az meghaladja az elektronikai ágazatban megfigyelt kapacitáscsökkenést és így az elmúlt években mérséklődő exportpiaci részesedésünk újra bővülhet - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi inflációs jelentésben. A dolognak azért van nagy jelentősége, mert az elmúlt évek látványos ipari szerkezetátalakulási folyamatai nem csak a járműgyártás felfutásával, hanem ágazatok és régiós ipari kapacitások leépülésével is együtt járt.
Tavaly 2,5%-os volt a GDP-arányos költségvetési hiány - ez némileg magasabb a korábbi elõrejelzéseknél és a decemberben idénre mondott 2,5% helyett most 2,9%-os idei deficit mutatkozik a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett inflációs jelentése szerint. A gazdaság fokozatosan gyorsul, ennek motorja egyre inkább a lakossági fogyasztás lesz. Jövõre döccenõ várható a beruházásokban - derül ki a prognózisokból.
Három főbb fertőzési csatornán keresztül érintheti a térséget, benne Magyarországot az orosz-ukrán válság esetleges eldurvulása és a régiós átlagnál nagyobb magyar külkereskedelmi "érintettség" miatt a negatív folyamatok a magyar gazdaságra jobban hatnának - mutat rá a ma közzétett MNB inflációs jelentés egyik keretes írásában a szakértői stáb. Az összefüggések szerint ha az Oroszországba és Ukrajnába irányuló exportunk 10 százalékkal csökkenne, akkor ez a gazdasági növekedésünket 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelné.
A gazdasági növekedés folytatódó javulásával számol a ma közzétett inflációs jelentésben a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja, azaz a tavalyi 1,2%-os GDP-növekedés idén 2,1%-ra, jövőre 2,5%-ra gyorsulhat. A szakértői csapat elemzése szerint a gazdasági növekedés gyorsulása kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg: az export mellett a belföldi felhasználás is élénkülhet. A gazdasági növekedést a fokozatosan javuló külpiaci konjunktúra, az EU-források intenzív magyar felhasználása, a laza monetáris kondíciók és a Növekedési Hitelprogram egyaránt támogatják. Érdekesség, hogy a beruházások terén nem lát markáns javulást mindezen növekedési környezet mellett sem a stáb, azaz a beruházási ráta az előrejelzési horizonton végig 20% alatt maradhat. Emögött az lehet az egyik fő ok, hogy a Növekedési Hitelprogram folytatódása mellett sem számít 2015 végéig érdemi nettó vállalati hitelállomány növekedésre a stáb, azaz a program a jelek szerint nem fog "csodát tenni" igaz a kkv-szektorban lehet pezsgés.
A decemberi inflációs jelentésben megfogalmazotthoz képest kissé emelte a jövő évi átlagos pénzromlási ütemre vonatkozó előrejelzését a ma részben közzétett inflációs jelentésben a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja, igaz a módszertan szerint a két előrejelzéshez más-más endogén kamatpálya tartozhat.
2013 harmadik negyedévében a versenyszférában az ágazatok korábbinál szélesebb körében volt megfigyelhető a beruházási kereslet emelkedése. A beruházások bővülése a keresleti kilátások fokozatos javulása mellett egybeesett a Növekedési Hitelprogram (NHP) első fázisának időszakával. A Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent inflációs jelentésében a rendelkezésre álló makrogazdasági információkat felhasználva következtetett a program elsődleges beruházás-növelő hatásaira, és a következő negyedévek beruházási keresletét alakító tényezőkre.
A magyar gazdasági növekedés folytatódó javulása várható mind a külső, mind a belső kereslet élénkülése miatt, a vállalatok széles körénél látszik a beruházások "pezsgése", emellett a munkapiacon is megmozdult valami, viszont emellett is visszafogott bérdinamika valószínűsíthető - többek között ezek a főbb üzenetei a Magyar Nemzeti Bank által ma teljes terjedelmében publikált inflációs jelentésnek. A jegybanki szakértők kalkulációi szerint az éves inflációs ráta jövő év elejére 0,5% közelébe lassul, majd fokozatosan újra gyorsulni fog, igaz ez a pálya még nem vehette figyelembe a napokban belengetett harmadik rezsicsökkentési kört.
A jegybank szakértői stábja nem aggódik a költségvetési folyamatok miatt. A friss inflációs jelentésben közölt deficitprognózisa szerint (a biztonsági tartalék befagyasztását feltételezve) 2013-ban 2,6%, 2014-ben 2,5% lehet a GDP-arányos hiány. A jegybanki számítások további kedvező üzenete, hogy a bruttó államadósság folyamatosan csökkenhet, valamint a következő években egyre kevesebbet kell fizetnie az államnak kamatkiadásokra.
Nem aggódik az idei és jövő évi hiánycélok teljesítése miatt a Magyar Nemzeti Bank, a most megjelent inflációs jelentésében azonban a kockázatokra is felhívja a figyelmet. A jegybanki stáb előrejelzése szerint idén 2,6% lehet a költségvetési deficit, ami jövőre 2,9%-ra emelkedhet, ez pedig pont megfelel az új kormányzati hiánycélnak. Kitérnek arra is, hogy a fiskális politika idén és jövőre is keresletbővítő hatású.
Válság előtti szinten a foglalkoztatottság, ezt azonban főleg a közfoglalkoztatottsággal és a külföldön dolgozók egyre nagyobb számával sikerült elérni. Eközben a versenyszférában továbbra is a válság előtti szint alatt a foglalkoztatottság, pedig a cégek nem csak elbocsátottak, hanem csökkentették a munkaórák számát is, így elkerülve az elbocsátást. A növekedés élénkülésével így először a munkaórákat emelhetik vissza a cégek, a munkakereslet viszont kevéssé élénkül. Idén és jövőre is 10 százalék körül alakulhat a munkanélküliség, mert a növekvő munkakínálatot nem tudja a munkapiac teljesen felszívni. Az MNB friss előrejelzései a magyar munkapiacra vonatkozóan.
Idén és jövőre az érdemben süllyedő inflációs előrejelzések jórészt a rezsicsökkentés újabb körével magyarázhatók, míg a jövőre érdemben gyorsuló gazdasági növekedés, illetve a növekedés szerkezetének változása elsősorban a Növekedési Hitelprogram gazdaságot pörgető hatásával függhet össze - ezek a főbb megállapítások rajzolódnak ki abból az összefoglaló előrejelző táblázatból, amelyet a ma közzétett inflációs jelentés elején közöl a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja.
Közülük Palotai Dániel ügyvezető igazgató a Portfolio.hu által megrendezésre kerülő Budapesti Gazdasági Fórumon előadást tart majd. A nagyszabású konferenciáról további részletek:
Alaposan átírta a három hónappal ezelőtti előrejelzését a jegybank. A friss inflációs előrejelzés fő számait megismerve látható, hogy az inflációt jóval lejjebb, a növekedési pályát viszont jóval feljebb látja a szakértői stáb.
Idén és jövőre is 3% alatt maradhat a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya - ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett inflációs jelentéséből. A jegybank szakértői szerint az elmúlt hónapokban romlottak az államháztartás folyamatai, azonban a bejelentett intézkedések (a két Varga-csomag) ennél nagyobb mértékben javítják az egyenleget. Vagyis ez burkoltan azt is jelenti, hogy a kormánynak lesz mozgástere a költségvetésben, főleg 2014-ben, épp a választás évében. Az MNB friss elemzése kedvező képet fest az államadósság alakulásáról: idén 79%-ra, jövőre 78% alá csökkenhet az adósságráta.
Az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5%-ponttal 2,1%-ra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4%-ponttal 3,2%-ra emelte a ma teljes terjedelmében közzétett inflációs előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja. Az anyagból kiderül, hogy a jövő évi megemelt inflációs előrejelzés jórészt a március óta bejelentett kormányzati adóemelő lépéseknek köszönhető. A piacokat mostanában kiemelten foglalkoztatja, hogy mi késztetheti a kamatcsökkentési sorozat megállítására, esetleges megfordítására az MNB-t. A mai inflációs jelentés kockázati forgatókönyveket bemutató része erre is választ ad. Eszerint a Monetáris Tanács úgy látja, hogy "A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása és legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna recessziójának elhúzódása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet, ami szigorító monetáris politikai reakciót indokolhat".
Az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5%-ponttal 2,1%-ra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4%-ponttal 3,2%-ra emelte ma közzétett inflációs előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja. Utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy ez a 3%-os jegybanki középtávú inflációs cél feletti értéket jelent (egy nem publikus jegybanki kamatpálya mellett). Az inflációs jelentés főbb előrejelzéseivel párhuzamosan megjelent kamatdöntési közlemény az eddiginél óvatosabb kamatcsökkentési politika irányába mutat.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Bizonyíték nincs, az orosz média máris felkapta a kijelentést.
Nem tud erősödni a forint.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
